A német nyelvben van némi különbség a következő kijelentések esetében:
Nyelvtan kategória
Mennyiségek megnevezése (viel, wenig, etwas, welch-)
Német függő beszéd
Függő beszéd
Az emberek szavait rendszeresen idézzük a mindennapokban. Azonban a németben nem olyan egyszerű. Mint máshol is, itt is kétféleképpen tudjuk idézni valakinek a szavát:
1. Ha szó szerint idézzük (idézőjellel), például:
Gerda sagt: “Ich kenne ihn nicht.”
2. De idézhetjük tartalom szerint is (idézőjel nélkül), például:
Gerda sagt, daß sie ihn nicht kenne. / Gerda sagt, sie kenne ihn nicht.
Német szópárok
Szópárok
A gazdagabb szókincs érdekében a németben gyakran használunk szópárokat.
1. entweder … oder … = vagy … vagy …
Az elé a mondatrész elé kerül, amelyikre vonatkozik. Nézzünk rá példát:
Német régmúlt
A régmúlt
A régmúlt a német nyelvben egy külön “igeidőként” szerepel. Viszont ez egy összetett mondat, ahol mindkét tagmondat múlt idejű, de az első tagmondat korábban történt, mint a második.
Miután haza mentem, megírtam a házi feladatomat.
cselekvő: Nachdem ich nach Hause gegangen war, schrieb ich meine Hausaufgabe.
szenvedő: Nachdem es von mir nach Hause war gegangen worden, wurde meine Hausaufgabe von mir geschrieben.
Német vonatkozó névmás
A vonatkozó névmás
A vonatkozó névmást a magyarban is előszeretettel használjuk. A német nyelvben is kiemelt szerepe van ennek a nyelvtani szerkezetnek. Nevében is jelezzük, hogy ezzel a névmással az előző tagmondat alanyára utalunk vissza. Ezt is ragozzuk.
A német zu-s szerkezet
A zu-s szerkezetek
A zu-s szerkezetek gyakori elemei a német nyelvnek. Előszeretettel használják, és ezzel is csak a szép beszédet fejezhetjük ki. Azt kell megjegyeznünk, hogy ilyen szerkezetű mondatoknál a zu-s szerkezet annyit jelent, hogy a “zu” után az ige főnévi igenévi alakja kerül. Ez minden esetben így történik.
1. A “zu” + főnévi igeneves szerkezet
Összetett német mondatok
Az összetett mondatok
Azt nevezzük összetett mondatnak, amiben több tagmondat szerepel. A tagmondatokat kötőszavak kötik össze. Ezeknek három halytájuk van. Ezek alapján állapíthatjuk meg a 2. tagmondat szórendjét.
a) Egyenes szórendű kötőszók
Azért így hívjuk őket, mert a 2. tagmondat egyenes szórndben áll utánuk. Ilyen kötőszavak:
Német mondatok 3.
A mondatok 3.
A németben rengeteg mondatfajta van, ezeket azonban mind meg kell tanulnunk.
a) A valószínűség
A valószínűség általában jövő idejű megállapításokat, előrejelzéseket tartalmaz. Roppant egyszerű a képzése: az ige helyén a “werden” -t vagy pedig az esetleges módbeli segédigét ragozzuk, a mondat utolsó előtti helyén pedig az ige 3. (ge- s) alakja áll, végül a “haben” vagy “sein” következik ragozatlanul attól függően, hogy az ige segédigéje “hat” vagy “ist”.
Valószínű, ma esni fog.
Es wird heute geregnet haben.
Német mondatok 2.
A mondatok 2.
A mondatok másik nagy fajtája a németben a szenvedő mondatok. Az az egyszerű szabály, hogy a cselekvő mondat tárgya lesz a szenvedő mondat alanya. Ez a következőképpen valósul meg:
Ich lese ein Buch in meinem Zimmer.
Én egy könyvet olvasok a szobámban.
Német mondatok 1.
A mondatok 1.
A német nyelvtan következő lépcsőfoka a mondat. A németben két féle mondatfajta van: cselekvő és szenvedő. Emellett a német mondatok többféleképpen felépülhetnek.
A cselekvő mondat
A cselekvő mondat az az egyszerű mondat, melyben egyenesen közöljük az információt. Az ilyen mondatoknak egyértelmű jelentésük van.
a) Az egyenes szórend