A mondatok 2.

A mondatok másik nagy fajtája a németben a szenvedő mondatok. Az az egyszerű szabály, hogy a cselekvő mondat tárgya lesz a szenvedő mondat alanya. Ez a következőképpen valósul meg:

Ich lese ein Buch in meinem Zimmer.
Én egy könyvet olvasok a szobámban.

ugyanez szenvedő mondatban:

Ein Buch wird von mir in meinem Zimmer gelesen.
Én egy könyvet olvasok a szobámban.
(Nyers fordításban: Egy könyv van olvasva általam.)

A szenvedő mondatot rendszerint cselekvőnek fordítjuk. A példában jól láthatjuk a szenvedő szerkezet felépítését: első helyen a tárgy áll alany esetben!, utána a werden -t ragozzu az ige helyén, ezután az alany következik von+Részes esetben, majd a többi bővitmény, a mondat végén pedig az ige befejezett melléknévi igenévi alakja áll.

A “man” általányos alanyt NEM írjuk és fordítjuk bele a szenvedő mondatba! Ugyancsak megkell jegyeznünk, hogy ha a cselekvő mondatnak nincs tárgya, akkor a szenvedő mondat első helyére az “es” kerül. Még egy fontos szabály, hogy a visszaható (sich -es) igéknek NINCS szenvedő alakjuk! Nézzünk példákat, talán így érthetőbb lesz:

a) jelen idő

Az előbb leírtak általánosságban érvényesek a szenvedő szerkezetre, a leírt képzési módszer azonban csak a jelen időre.

Egy szemüveget látsz a kirakatban.
cselekvő:        Du siehst eine Brille im Schaufenster.
szenvedő:       Eine Brille wird von dir im Schaufenster gesehen.

Minden nap farmert viselnek.
cselekvő:        Man trägt Jeans jeden Tag.
szenvedő:       Jeans werden jeden Tag getragen.

Én a szupermarketben vásárolok.
cselekvő:        Ich kaufe im Supermarkt ein.
szenvedő:       Es wird von mir im Supermarkt eingekauft.

Mi aggódunk a gyerekekért.
cselekvő:        Wir sorgen uns um die Kinder.
szenvedő:        -

Természetesen módbeli segédigével is tudunk szenvedő szerkezetet létrehozni. Ekkor a mondat elején szintén a cselekő mondat alany esetű tárgya áll, második helyen a módbeli segédigét ragozzuk, utána a von+Részes esettel kifejezett alany áll, majd a többi bővítmény, az ige befejezett melléknévi igenévi alakja, a mondat végére pedig a werden kerül ragozatlanul.

Tudok mondatokat írni a füzetemben.
cselekvő:         Ich kann Sätze in mein Heft schreiben.
szenvedő:        Sätze können von mir in meinem Heft geschrieben werden.

b) elbeszélő múlt idő

Elbeszélő múlt időben a “wurde” -t ragozzuk az ige helyén, a mondat végén pedig az ige befejezett melléknézi igenévi alakja kerül, a többi mondatrész nem változik. Példa:

Ti az előző évben utaztatok Ausztriába.
cselekvő:         Ihr fuhrt nach Österreich im letzten Jahr.
szenvedő:        Es wurde von euch nach Österreich im letzten Jahr gefahren.

Ugyanez módbeli segédigével: a módbeli segédige elbeszélő múlt idejű alakjának ragozott alakja, a mondat végén az ige befejezett melléknévi igenévi alakja és a werden ragozatlanul áll.

Én szerettem levelet írni a nagyszüleimnek.
cselekvő:         Ich mochte für meine Großeltern Brief schreiben.
szenvedő:        Brief mochte von mir für meine Großeltern geschrieben werden.

c) befejezett múlt idő

Itt a “sein” -t ragozzuk az ige helyén, a mondat végén az ige befejezett melléknévi igenévi alakja áll, utána pedig a worden.

Tegnap egy bőrkabátot viseltem.
cselekvő:         Gestern habe ich einen Mantel aus Leder getragen.
szenvedő:        Ein Mantel aus Leder ist von mir gestern getragen worden.

Ha ugyanezt az igeidőt módbeli segédigével akarjuk kifejezni, akkor a “haben” -t ragozzuk az ige helyén, a mondat végére az ige befejezett melléknévi igenévi alakja, majd a werden és a módbeli segédige ragozatlanul kerül.

Te Mozart zenéjét akartad hallgatni a szobában.
cselekvő:         Du hast in dem Zimmer die Musik von Mozart hören wollen.
szenvedő:        Die Musik von Mozart hat von dir in dem Zimmer gehört werden  wollen.

d) feltételes jelen

A feltételes jelen időt úgy képezzük szenvedő szerkezetben, hogy az ige helyén “würden” -t ragozzuk, a mondat végén pedig az ige befejezett melléknévi igenévi alakja áll.

Olvasnék egy könyvet iskola után.
cselekvő:         Ich läse ein Buch nach der Schule.
szenvedő:        Ein Buch würde von mir nach der Schule gelesen.

Hasonlóképpen, itt is tudunk módbeli segédigével szenvedő mondatot képezni. Ekkor a módbeli segédige feltételes jelen idejű alakját ragozzuk az ige helyén, a mondat végén az ige befejezett melléknévi igenévi alakja, és a “werden” ragozatlanul áll.

Meg szeretné nézni a filmet a moziban.
cselekvő:         Er möchte den Film in dem Kino sehen.
szenvedő:        Der Film möchte von ihm in dem Kino gesehen werden.

e) feltételes múlt

Feltételes múlt időben az ige helyén a “wäre” segédigét ragozzuk, a mondat végén az ige befejezett melléknévi igenévi alakja, és a “worden” ragozatlanul áll.

Mi tettünk egy kirándulást a barátainkkal.
cselekvő:         Wir hätten einen Ausflug mit unseren Freunden gemacht.
szenvedő:        Ein Ausflug wäre von uns mit unseren Freunden gemacht worden.

Ugyanezt az igeidőt módbeli segédigével is ki tudjuk fejezni. Ilyenkor a “hätte” -t ragozzuk az ige helyén, a mondat végére az ige befejezett melléknévi igenévi alakja, majd a “werden” ragozatlanul, végül a módbeli segédige főnévi igenévi alakja kerül.

Diszkóba kellett volna mennem éjjel.
cselekvő:         Ich hätte in die Disco in der Nacht gehen müssen.
szenvedő:        Es hätte von mir in die Disco in der Nacht gegangen werden müssen.