Archive for július, 2013

Német függő beszéd

Függő beszéd

Az emberek szavait rendszeresen idézzük a mindennapokban. Azonban a németben nem olyan egyszerű. Mint máshol is, itt is kétféleképpen tudjuk idézni valakinek a szavát:

1. Ha szó szerint idézzük (idézőjellel), például:

Gerda sagt: “Ich kenne ihn nicht.”

2. De idézhetjük tartalom szerint is (idézőjel nélkül), például:

Gerda sagt, daß sie ihn nicht kenne. / Gerda sagt, sie kenne ihn nicht.

Német szópárok

Szópárok

A gazdagabb  szókincs érdekében a németben gyakran használunk szópárokat.

1. entweder … oder … = vagy … vagy …

Az elé a mondatrész elé kerül, amelyikre vonatkozik. Nézzünk rá példát:

Német régmúlt

A régmúlt

A régmúlt a német nyelvben egy külön “igeidőként” szerepel. Viszont ez egy összetett mondat, ahol mindkét tagmondat múlt idejű, de az első tagmondat korábban történt, mint a második.

Miután haza mentem, megírtam a házi feladatomat.
cselekvő:      Nachdem ich nach Hause gegangen war, schrieb ich meine Hausaufgabe.
szenvedő:     Nachdem es von mir nach Hause war gegangen worden, wurde meine Hausaufgabe von mir geschrieben.

Német vonatkozó névmás

A vonatkozó névmás

A vonatkozó névmást a magyarban is előszeretettel használjuk. A német nyelvben is kiemelt szerepe van ennek a nyelvtani szerkezetnek. Nevében is jelezzük, hogy ezzel a névmással az előző tagmondat alanyára utalunk vissza. Ezt is ragozzuk.

A német zu-s szerkezet

A zu-s szerkezetek

A zu-s szerkezetek gyakori elemei a német nyelvnek. Előszeretettel használják, és ezzel is csak a szép beszédet fejezhetjük ki. Azt kell megjegyeznünk, hogy ilyen szerkezetű mondatoknál a zu-s szerkezet annyit jelent, hogy a “zu” után az ige főnévi igenévi alakja kerül. Ez minden esetben így történik.

1. A “zu” + főnévi igeneves szerkezet

Összetett német mondatok

Az összetett mondatok

Azt nevezzük összetett mondatnak, amiben több tagmondat szerepel. A tagmondatokat kötőszavak kötik össze. Ezeknek három halytájuk van. Ezek alapján állapíthatjuk meg a 2. tagmondat szórendjét.

a) Egyenes szórendű kötőszók

Azért így hívjuk őket, mert a 2. tagmondat egyenes szórndben áll utánuk. Ilyen kötőszavak:

Német mondatok 3.

A mondatok 3.

A németben rengeteg mondatfajta van, ezeket azonban mind meg kell tanulnunk.

a) A valószínűség

A valószínűség általában jövő idejű megállapításokat, előrejelzéseket tartalmaz. Roppant egyszerű a képzése: az ige helyén a “werden” -t vagy pedig az esetleges módbeli segédigét ragozzuk, a mondat utolsó előtti helyén pedig az ige 3. (ge- s) alakja áll, végül a “haben” vagy “sein” következik ragozatlanul attól függően, hogy az ige segédigéje “hat” vagy “ist”.

Valószínű, ma esni fog.
Es wird heute geregnet haben.

Német mondatok 2.

A mondatok 2.

A mondatok másik nagy fajtája a németben a szenvedő mondatok. Az az egyszerű szabály, hogy a cselekvő mondat tárgya lesz a szenvedő mondat alanya. Ez a következőképpen valósul meg:

Ich lese ein Buch in meinem Zimmer.
Én egy könyvet olvasok a szobámban.

Német mondatok 1.

A mondatok 1.

A német nyelvtan következő lépcsőfoka a mondat. A németben két féle mondatfajta van: cselekvő és szenvedő. Emellett a német mondatok többféleképpen felépülhetnek.

A cselekvő mondat

A cselekvő mondat az az egyszerű mondat, melyben egyenesen közöljük az információt. Az ilyen mondatoknak egyértelmű jelentésük van.

a) Az egyenes szórend

Német igék 4.

Az igék 4.

1. Az igekötők

Az igék nem csak önmaguk állhatnak, hanem kaphatnak különböző igekötőket is. Ezek az igekötők gyakran elöljárószók. Az igekötőknek két fajtájuk van: az elváló és a nem elváló.

a) Az elváló igekötők/előképzők

Nevük is jelzi, hogy ezek bizonyos esetekben leválnak az igéről és a mondat végére kerülnek. Ilyen eset például az igeragozás.

Powered by WordPress | Designed by: WordPress Themes | Thanks to best wordpress themes, Find WordPress Themes and Themes Directory