Az összetett mondatok
Azt nevezzük összetett mondatnak, amiben több tagmondat szerepel. A tagmondatokat kötőszavak kötik össze. Ezeknek három halytájuk van. Ezek alapján állapíthatjuk meg a 2. tagmondat szórendjét.
a) Egyenes szórendű kötőszók
Azért így hívjuk őket, mert a 2. tagmondat egyenes szórndben áll utánuk. Ilyen kötőszavak:
A mondatok 3.
A németben rengeteg mondatfajta van, ezeket azonban mind meg kell tanulnunk.
a) A valószínűség
A valószínűség általában jövő idejű megállapításokat, előrejelzéseket tartalmaz. Roppant egyszerű a képzése: az ige helyén a “werden” -t vagy pedig az esetleges módbeli segédigét ragozzuk, a mondat utolsó előtti helyén pedig az ige 3. (ge- s) alakja áll, végül a “haben” vagy “sein” következik ragozatlanul attól függően, hogy az ige segédigéje “hat” vagy “ist”.
Valószínű, ma esni fog.
Es wird heute geregnet haben.
A mondatok 2.
A mondatok másik nagy fajtája a németben a szenvedő mondatok. Az az egyszerű szabály, hogy a cselekvő mondat tárgya lesz a szenvedő mondat alanya. Ez a következőképpen valósul meg:
Ich lese ein Buch in meinem Zimmer.
Én egy könyvet olvasok a szobámban.
A mondatok 1.
A német nyelvtan következő lépcsőfoka a mondat. A németben két féle mondatfajta van: cselekvő és szenvedő. Emellett a német mondatok többféleképpen felépülhetnek.
A cselekvő mondat
A cselekvő mondat az az egyszerű mondat, melyben egyenesen közöljük az információt. Az ilyen mondatoknak egyértelmű jelentésük van.
a) Az egyenes szórend
Az igék 4.
1. Az igekötők
Az igék nem csak önmaguk állhatnak, hanem kaphatnak különböző igekötőket is. Ezek az igekötők gyakran elöljárószók. Az igekötőknek két fajtájuk van: az elváló és a nem elváló.
a) Az elváló igekötők/előképzők
Nevük is jelzi, hogy ezek bizonyos esetekben leválnak az igéről és a mondat végére kerülnek. Ilyen eset például az igeragozás.
Az igék 3.
Az igék nagyon fontos csoportját alkotják a módbeli segédigék. Ezekből hat van, és meghatározó szerepet játszanak a jelentésben.
Mindegyiket az jellemzi, hogy őket ragozzuk az ige helyén, bármely alakban is vannak, az ige pedig főnévi igenévként a mondat végére kerül.
a) jelen idő
Az igék 2.
Eddig megismerkedtünk a jelen, 1. múlt és 2. múlt idővel. Most egy kicsit tovább megyünk, és a jövő idő, feltételes jelen, feltételes múlt idővel, illetve a módbeli segédigékkel ismerkedünk meg.
1. A jövő idő / Futur
A jövő idő a még be nem következett, tervezett cselekvés kifejezésére szolgál. A németben a werden igét használjuk, ennek magyar megfelelője a fog segédige.
A jövő időt úgy képezzük, hogy a werdent ragozzuk, a mondat végére pedig az ige főnévi igeneve kerül.
Az igék 1.
Az igék határozzák meg cselekedeteinket, viszik tovább a cselekvést és határozzák meg a cselekvés idejét. A német nyelvben számos igeidő létezik, most ezekkel fogunk megismerkedni.
1. A jelen idő / Präsens
Akkor beszélünk jelen időről, ha a cselekvés, történés a jelenben, nagyon kis idő intervallum között megy végbe. Emellett általánosságban is használjuk. Az igéket a személyes névmás alany esete alapján ragozzuk. Három részre oszthatjuk őket: gyenge, erős, vegyes.
A számnevek
A számneveket akkor használjuk, ha meg akarjuk mondani az időpnotot, mikor születtünk, vagy pontos számot adni a megszámolt tárgyaknak, személyeknek. Itt is fajtákra osztjuk őket.
1. A határozott számnév
Határozott számnévnek nevezzük azokat, amelyeket meg tudunk számolni, meg tudjuk mondani pontosan, hogy mennyi van belőle.
a) A tőszámnév
Tőszámnevek alatt értjük az egyszerű számokat, amelyeket a mindennapokban használunk.
A birtokos szerkezet
A birtokos szerkezet a németben különbözik a magyartól. Abban közösek, hogy van birtokos (aki birtokol) éa birtok (amit birtokol). Itt azonban felcserélődnek:
az apa könyve – das Buch des Vaters
Jól látjuk, hogy az apa, aki a könyvet birtokolja, a birtokos szerkezet második tagja. Ha szó szerint akarnánk fordítani, akkor fény derülne a titok nyitjára:
das Buch des Vaters – a könyve az apának
Kategória 
Címkék: 
