Függő beszéd

Az emberek szavait rendszeresen idézzük a mindennapokban. Azonban a németben nem olyan egyszerű. Mint máshol is, itt is kétféleképpen tudjuk idézni valakinek a szavát:

1. Ha szó szerint idézzük (idézőjellel), például:

Gerda sagt: “Ich kenne ihn nicht.”

2. De idézhetjük tartalom szerint is (idézőjel nélkül), például:

Gerda sagt, daß sie ihn nicht kenne. / Gerda sagt, sie kenne ihn nicht.

A függő igeragozás

1. jelen idő

ich lerne
du lernest
er/sie/es lerne
wir lernen
ihr lernet
sie/Sie lernen

Meg kell jegyeznünk, hogy függő igeragozásnál NINCS tőhangváltás.

ich gebe
du gebest
er/sie/es gebe
wir geben
ihr gebet
sie/Sie geben

2. jövő idő

Jövő időnél a werden -t ragozzuk fügőben, az ige pedig főnévi igenévként a mondat végére kerül.

ich werde
du werdest
er/sie/es werde
wir werden
ihr werdet
sie/Sie werden

3. múlt idő

Ilyenkor a haben v. a sein függő alakját kell vennünk, atól függően, hogy az adott ige “hat” -os vagy “ist” -es, majd a mondat végére az ige 3. (ge -s) alakja kerül.

ich habe
du habest
er/sie/es habe
wir haben
ihr habet
sie/Sie haben

ich sei
du seiset
er/sie/es sei
wir seien
ihr seiset
sie/Sie seien

4. Természetesen módbeli segédigés mondat is állhat függőben. Ekkor a módbeli segédige függő ragozott alakja áll az ige helyén, a mondat végére pedig az ige főnévi igenévi alakja kerül. Például:

ich wolle
du wollest
er/sie/es wolle
wir wollen
ihr wollet
sie/Sie wollen

Az előzőekben észrevehettük, hogy az ige normál- és függő alakja egyes szám 1., többes szám 1. és 3. személyben megegyeznek, ezért függő ragozásban ezeknek az igealakoknak a feltételes igealakjukat kell vennünk. Vagyis:

ich führe
du fahrest
er/sie/es fahre
wir führen
ihr fahret
sie/Sie führen

ich gäbe
du gebest
er/sie/es gebe
wir gäben
ihr gebet
sie/Sie gäben

Azoknál az igealakoknál, ahol ezek a szám/személyek nem egyeznek meg normál- és függő alakban, ott természetesen felesleges a feltételes alakjukat vennünk az igéknek, mert anélkül is meg tudjuk őket különböztetni.