Az igék 4.
1. Az igekötők
Az igék nem csak önmaguk állhatnak, hanem kaphatnak különböző igekötőket is. Ezek az igekötők gyakran elöljárószók. Az igekötőknek két fajtájuk van: az elváló és a nem elváló.
a) Az elváló igekötők/előképzők
Nevük is jelzi, hogy ezek bizonyos esetekben leválnak az igéről és a mondat végére kerülnek. Ilyen eset például az igeragozás.
Az igék 3.
Az igék nagyon fontos csoportját alkotják a módbeli segédigék. Ezekből hat van, és meghatározó szerepet játszanak a jelentésben.
Mindegyiket az jellemzi, hogy őket ragozzuk az ige helyén, bármely alakban is vannak, az ige pedig főnévi igenévként a mondat végére kerül.
a) jelen idő
Az igék 2.
Eddig megismerkedtünk a jelen, 1. múlt és 2. múlt idővel. Most egy kicsit tovább megyünk, és a jövő idő, feltételes jelen, feltételes múlt idővel, illetve a módbeli segédigékkel ismerkedünk meg.
1. A jövő idő / Futur
A jövő idő a még be nem következett, tervezett cselekvés kifejezésére szolgál. A németben a werden igét használjuk, ennek magyar megfelelője a fog segédige.
A jövő időt úgy képezzük, hogy a werdent ragozzuk, a mondat végére pedig az ige főnévi igeneve kerül.
Az igék 1.
Az igék határozzák meg cselekedeteinket, viszik tovább a cselekvést és határozzák meg a cselekvés idejét. A német nyelvben számos igeidő létezik, most ezekkel fogunk megismerkedni.
1. A jelen idő / Präsens
Akkor beszélünk jelen időről, ha a cselekvés, történés a jelenben, nagyon kis idő intervallum között megy végbe. Emellett általánosságban is használjuk. Az igéket a személyes névmás alany esete alapján ragozzuk. Három részre oszthatjuk őket: gyenge, erős, vegyes.
A számnevek
A számneveket akkor használjuk, ha meg akarjuk mondani az időpnotot, mikor születtünk, vagy pontos számot adni a megszámolt tárgyaknak, személyeknek. Itt is fajtákra osztjuk őket.
1. A határozott számnév
Határozott számnévnek nevezzük azokat, amelyeket meg tudunk számolni, meg tudjuk mondani pontosan, hogy mennyi van belőle.
a) A tőszámnév
Tőszámnevek alatt értjük az egyszerű számokat, amelyeket a mindennapokban használunk.
A birtokos szerkezet
A birtokos szerkezet a németben különbözik a magyartól. Abban közösek, hogy van birtokos (aki birtokol) éa birtok (amit birtokol). Itt azonban felcserélődnek:
az apa könyve – das Buch des Vaters
Jól látjuk, hogy az apa, aki a könyvet birtokolja, a birtokos szerkezet második tagja. Ha szó szerint akarnánk fordítani, akkor fény derülne a titok nyitjára:
das Buch des Vaters – a könyve az apának
Az elöljárószók
Az elöljárószók hely-, idő-, mód- és okhatározói viszonyokat fejezhetnek ki. Egy bizonyos esetet vonzanak, önmagukban nincs értelmük. Nevükből már következtethetünk arra, hogy mindig a névszók előtt állnak, de léteznek kivételek, melyek mögöttük helyezkednek el.
Három fő csoportra oszthatjuk őket.
Néhány fontos szabály
A világon rengeteg tárggyal, személlyel, eszközzel, gondolatbeli dologgal talákozhatunk. Ezeknek is meg van a rendszerűségük.
A hajók és repülők nevei nőneműek, tehát használatuk e szerint történik. (die Titanic, die TU-154)
A szállodák, mozik, kávéházak névelői mindig semlegesek. (das Broadway, das Astoria)
A települések, névelő nélküli országok és földrészek semleges névelőt kapnak, ha jelzővel látjuk el őket. (das schöne Budapest, das große Deutschland, das arme Afrika)
Vannak azonban olyan országok, amelyek rendelkeznek névelővel. Ezeket természetesen a névelőjük szerint ragozzuk.
A melléknevek
A melléknevek kiemelt szerepet töltenek be a nyelvekben, mert megadják az adott személy/tárgy/dology minőségét, színét, tulajdonságát, stb.
1. A melléknevek fokozása
A melléknevekneknek három foka van: alap, közép és felsőfok. Vagyis például szép, szebb, legszebb.
A névmások 2.
A névmások néhány fajtájával már megismerkedtünk, most nézzük meg a többit is.
1. A visszaható névmás
A visszaható névmás már a nevével is jelzi, hogy visszahat az alanyra, vagyis olyan jelentése lehet, amellyel a cselekvőre/szenvedőre utalhatunk.
Kategória 
Címkék: 
