Az igék 2.

Eddig megismerkedtünk a jelen, 1. múlt és 2. múlt idővel. Most egy kicsit tovább megyünk, és a jövő idő, feltételes jelen, feltételes múlt idővel, illetve a módbeli segédigékkel ismerkedünk meg.

1. A jövő idő / Futur

A jövő idő a még be nem következett, tervezett cselekvés kifejezésére szolgál. A németben a werden igét használjuk, ennek magyar megfelelője a fog segédige.

A jövő időt úgy képezzük, hogy a werdent ragozzuk, a mondat végére pedig az ige főnévi igeneve kerül.

ich wird machen = én csinálni fogom
du wirst machen
er/sie/es wird machen
wir werden machen
ihr werdet machen
sie/Sie werden machen

2. A feltételes jelen / Kojuktiv Präteritum

A feltételes jelen időt kétféleképpen képezhetjük: az igék elbeszélő múlt idejű alakjából, vagya würde ragozott alakjával.

a) Az elbeszélő múltból képzett feltételes jelen

gyenge igéknél:

Gyenge igéknél az igék elbeszélő múlz idejű alakját vesszük, amely a szövegkörnyezettől függően nyeri el a feltételes jelentését.

ich machte = csinálnék
du machtest
er/sie/es machte
wir machten
ihr machtet
sie/Sie machten

erős igéknél:

Ha az ige erős, vagyis rendhagyó, akkor megint csak meggyűlik vele a bajunk. Ismét fel kell lapoznunk a szótárat a Rendhagyó igék táblázatánál. Általába az erős igék elbeszélő múlt idejű alakjához egy -e végződést kapcsolunk, ha pedig az ige tőhangváltós, akkor “a”, “o”, “u” betűknél umlautot kap, de az igető még így is megkapja az -e végződést.

treffen – traf – träfe = talál, eltalál

ich träfe
du träfest
er/sie/es träfe
wir träfen
ihr träf(e)t
sie/Sie träfen

vegyes igéknél:

A vegyes igék ugyancsak hasonlítanak a gyenge igékre, mert elbeszélő múlt idejű alakjukat kell vennünk, de mivel tőhangváltósak, feltételes jelen idejű alakjuknál a tőhang visszaváltozik eredeti hangjára.

nennen – nannte – nennte =nevezni

ich nennte
du nenntest
er/sie/es nennte
wir nennten
ihr nennetet
sie/Sie nennten

b) A werden-ből képzett feltételes jelen

A werdenből képzett feltételes jelen a jövő idő képzéséhez hasonló, csak mivel feltételes jelenről van szó, a werden-nek a feltételes alakját kell vennünk, a würden-t, és ezt ragozzuk az ige helyén, az ige főnévi igenévként pedig a mondat végére kerül.

ich würde machen
du würdest machen
er/sie/es würde machen
wir würden machen
ihr würdet machen
sie/Sie würden machen

ich würde fahren
du würdest fahren
er/sie/es würde fahren
wir würden fahren
ihr würdet fahren
sie/Sie würden fahren

Ezt a feltételes módot ugyanúgy használhatjuk, mint az elbeszélő múltból képzett alakot. Azonban ha az a szövegkörnyezetben megtévesztést okozna a jelentésével, akkor ezt az alakot javallott használni.

Nézzük meg a két segédigénk, a haben és a sein feltételes módú alakját:

haben – hatte – hätte

ich hätte
du hättest
er/sie/es hätte
wir hätten
ihr hättet
sie/Sie hätten

sein – war – wäre

ich wäre
du wärest
er/sie/es wäre
wir wären
ihr wäret
sie/Sie wären

3. A feltételes múlt idő / Konjuktiv Plusquamperfekt

A feltételes múlt idő a befejezett múlt időhöz hasonló. Itt is a segédigéket (haben vagy sein) ragozzuk az ige helyén, csak feltételes alakjukat kell venni, az ige pedig a mondat végére kerül 3. alakjában, vagyis a ge-s alakban.

ich hätte gemacht
du hättest gemacht
er/sie/es hätte gemacht
wir hätten gemacht
ihr hättet gemacht
sie/Sie hätten gemacht

ich wäre gefahren
du wärest gefahren
er/sie/es wäre gefahren
wir wären gefahren
ihr wäret gefahren
sie/Sie wären gefahren