Az igék 1.

Az igék határozzák meg cselekedeteinket, viszik tovább a cselekvést és határozzák meg a cselekvés idejét. A német nyelvben számos igeidő létezik, most ezekkel fogunk megismerkedni.

1. A jelen idő / Präsens

Akkor beszélünk jelen időről, ha a cselekvés, történés a jelenben, nagyon kis idő intervallum között megy végbe. Emellett általánosságban is használjuk. Az igéket a személyes névmás alany esete alapján ragozzuk. Három részre oszthatjuk őket: gyenge, erős, vegyes.

a) gyenge

A gyenge igék onnan kapták a nevüket, hogy tőhangjuk nem változik meg egyes szám 2. és 3. személyben, és egyszerű múltban sem.

ich mache                  wir machen
du machst                  ihr macht
er/sie/es macht         sie/Sie machen

Itt jól láthatjuk az igék személyragjait. A machen = csinálni ige ebben a formában (machen) főnévi igenévnek, szótári alaknak számít, mert így találjuk meg a szótárban. Minden igét, az erőset és vegyeset is, úgy ragozzuk, hogy a végéről leválasztjuk az -en végződést, majd személyragokat csatolunk hozzá:

ich -e                  wir -en
du -st                  ihr -t
er/sie/es -t         sie/Sie -en

Egyes szám 3. és többes szám 2. személyben a -t végződés megegyezik, akárcsak a többes szám1. és 3. személyében az -en.

Nézzünk még példát gyenge ragozású igére:

lernen = tanulni:

ich lerne                  wir lernen
du lernst                  ihr lernt
er/sie/es lernt         sie/Sie lernen

Kivételt képez a haben = birtokolni, és a sein = létezni segédigék. Ezek ragozásuk:

haben

ich habe                  wir haben
du hast                     ihr habt
er/sie/es hat           sie/Sie haben

sein

ich bin                  wir sind
du bist                  ihr seid
er/sie/es ist         sie/Sie sind

b) erős

Az erős igék egyes szám 2. és 3. személyben az igető magánhangzója megváltozik. Ez a változás lehet csak egy umlaut, de akár másik betűre is változhat.

fahren = utazni

ich fahre                  wir fahren
du fährst                  ihr fart
er/sie/es fährt         sie/Sie fahren

Itt az a umlautot kapott, amelyet azonban már nem viselt a többesz szám személyeiben. Most nézzünk egy másik igét, amelyben más betűre változik a szótő magánhangzója.

lesen = olvasni

ich lese                  wir lesen
du liest                   ihr lest
er/sie/es liest        sie/Sie lesen

Itt láthatjuk, higy az -e hangból egyes szám 2. és 3. személyben -ie lett. Emellett más érdekességet is felfedezhetünk. Ugyancsak ezekben a személyekben nem változott meg a végződés. Miért? Ha a megadott szó szótöve -s hangra végződik, akkor egyes szám 2. személyben nem kap még egy -s betűt, így csak a -t végződést kapja meg. Nézzünk egy olyan példát is, amikor az -e hang teljesen -i -vé változik:

geben = adni

ich gebe                  wir geben
du gibst                   ihr gebt
er/sie/es gibt          sie/Sie geben

c) vegyes

a vegyes igék ugyanúgy ragozandók, mint a gyenge igék, a különbséget csak egyszerű múltban fogjuk észre venni. Vegyes ige például a nenne, brennen, denken ige.

nennen = nevezni

ich nenne                  wir nennen
du nennst                  ihr nennt
er/sie/es nennt         sie/Sie nennen

brennen = égni

ich brenne                  wir brennen
du brennst                  ihr brennt
er/sie/es brennt         sie/Sie brennen

denken = gondolni

ich denke                  wir denken
du denkst                  ihr denkt
er/sie/es denkt         sie/Sie denken

2. Az elbeszélő múlt idő / Präteritum

Az egyszerű, 1. múltnak is nevezett igeidőt a három igefajtával különbözően képezzük. Ezt az igeidőt inkább beszédben használják (innen az elbeszélő elnevezés), és előszeretetten fejezzük ki vele a múlt idejű cselekvést.

a) gyenge

A gyenge igék általánosan képzik 1. múlt idejű alakjukat. Ismételten le kell választanunk az igetőről az -en végződést, és a múlt idő szemléltetése képpen egy -te végződést kap.

ich machte                  wir machten
du machtest                ihr machtet
er/sie/es machte       sie/Sie machten

Láthatjuk, hogy egyes szám 1. és 3. személyben megegyezik a ragozás, 3. személyben nem kap “-t” -t.

A haben és a sein ige ismét kivétel, mert máshogy képzik múlt idejüket:

haben – hatte

ich hatte                  wir hatten
du hattest               ihr hattet
er/sie/es hatte        sie/Sie hatten

sein – war

ich war                  wir waren
du warst                ihr wart
er/sie/es war       sie/Sie waren

Meg kell jegyeznünk, hogy a haben és sein igét rendhagyónak kell vennünk.

b) erős

Az erős igéknek nincs egységes múltidejű végződésük. Minden igének saját múlt ideje van. Ezeket mind meg kell tanulni. A szótár “csillaggal” vagy “rh” rövidítéssel jelölik ezeket az igéket. Rendhagyó igéknek hívjuk ezeket, listájuk pedig a szótár elején vagy végén található (Rendhagyó igék táblázata). Nézzünk rájuk néhány példát:

fahren – fuhr

ich fuhr                  wir fuhren
du fuhrst               ihr fuhrt
er/sie/es fuhr        sie/Sie fuhren

Jól láthatjuk, hogy az a-ból u lett, az -en végződés pedig eltűnik róla.

lesen – las

ich las                  wir lasen
du last                  ihr last
er/sie/es las        sie/Sie lasen

Itt az e változott a-ra, akár a következő példában:

geben – gab

ich gab                  wir gaben
du gabst                ihr gabt
er/sie/es gab        sie/Sie gaben

c) vegyes

A vegyes igék itt válnak felismerhetővé, ugyanis tőhangváltósak, ami az erős igékre emlékeztetnek, de -te végződést kapnak, amit a gyenge igéktől “örököltek”.

nennen – nannte

ich nannte                  wir nannten
du nanntest               ihr nanntet
er/sie/es nannte        sie/Sie nannten

brennen – brannte

ich brannte               wir brannten
du branntest             ihr branntet
er/sie/es brannte     sie/Sie brannten

denken – dachte

ich dachte                  wir dachten
du dachtest                ihr dachtet
er/sie/es dachte        sie/Sie dachten

3. A befejezett múlt / Perfekt

Az igékre általánosan igaz, hogy befejezett múlt időben segédigét kapnak, amelyet ragozunk, az igék pedig a mondat végén állnak. Két segédigét kaphatnak: a haben-t és a sein-t. Ezeknek is van elbeszélő múlt idejük:

haben

ich habe gehabt                  wir haben gehabt
du hast gehabt                    ihr habt gehabt
er/sie/es hat gehabt           sie/Sie haben gehabt

sein

ich bin gewesen                  wir sind gewesen
du bist gewesen                  ihr seid gewesen
er/sie/es ist gewesen        sie/Sie sind gewesen

Ebből a példából már jól láthatjuk a befejezett, 2. múlt felépítését.
Azt is meg tudjuk állapítani, hogy egy adott igénél melyik segédigét kell használni. Haben a segédige, ha az igéhez tudunk tárgyat társítani, vagyis az ige tárgyas, és Sein, ha mozgást kifejező igéről van szó.

A példából láthattuk a 2. múlt felépítését. az ige ge- előtagot kap, a végén pedig a fajtájától függően -t vagy -en végződést kap.

Soha nem kapnak ge- előtagot:

- ieren végű igék
- be-, ver-, empf-, er- előtagú igék!

a) gyenge

A gyenge igék úgy képzik 2. múlt idejű alakjukat, hogy ge- előtagot kapnak, a szótő végére pedig -t kerül. És ehhez járul hozzá vagy a haben vagy a sein segédige.

machen – hat gemacht

ich habe gemacht                  wir haben gemacht
du hast gemacht                    ihr habt gemacht
er/sie/es het gemacht           sie/Sie haben gemacht

b) erős

Az erős igék 2. múlt idejét szintén a Rendhagyó igék táblázatából kell kinéznünk, de ha már tudjuk az 1. múlt idejű alakjukat, akkor következtetni tudunk a 2.-ra is. A tőhangváltós igék itt általában visszakapják eredeti szótövüket (több inkább, ami nem), ge- előtagot és -en végződést kapnak.

fahren – hat / ist gefahren

ich habe / bin gefahren                  wir haben / sind gefahren
du hast / bist gefahren                   ihr habt / seid gefahren
er/sie/es hat / ist gefahren            sie/Sie haben / sind gefahren

A fahren igének azért lehet két segédigélye, mert eltérő a két jelentése. Haben akkor, ha a “vezetni” jelentését vesszük, mert erre rá tudunk kérdezni, hogy mit vezet. Sein pedig akkor, ha a jelentése “utazni”.

lesen – hat gelesen

ich habe gelesen                  wir haben gelesen
du hast gelesen                    ihr habt gelesen
er/sie/es hat gelesen           sie/Sie haben gelesen

geben – hat gegeben

ich habe gegeben                  wir haben gegeben
du hast gegeben                    ihr habt gegeben
er/sie/es hat gegeben           sie/Sie haben gegeben

c) vegyes

A vegyes igék megtartják a megváltozott szótövet, ge- előtagot kapnak, a szavak végén pedig -t a végződés.

nennen – hat genannt

ich habe genannt                  wir haben genannt
du hast genannt                    ihr habt genannt
er/sie/es hat genannt           sie/Sie haben genannt

denken – hat gedacht

ich habe gedacht                  wir haben gedacht
du hast gedacht                    ihr habt gedacht
er/sie/es gedacht                 sie/Sie haben gedacht

Nézzünk példát -ieren végű és ver- kezdetű igékre:

passieren, passierte, i. passiert = történni

Ezt az igét felesleges lenne végigragozni, mert ahogy magyarul, úgy németül sem lenne értelme.

verstehen, verstand, h. verstehen = érteni

ich verstehe / verstand / habe verstanden
du verstehst / verstandest / hast verstanden
er/sie/es versteht / verstand / hat verstanden
wir verstehen / verstanden / haben verstanden
ihr versteht / verstandet / habt verstanden
sie/Sie verstehen / verstanden / haben verstanden