Német igék 4. | Német Tanulás

Német igék 4.

facebooktwittergoogle_pluspinterestlinkedinmail

Az igék 4.

1. Az igekötők

Az igék nem csak önmaguk állhatnak, hanem kaphatnak különböző igekötőket is. Ezek az igekötők gyakran elöljárószók. Az igekötőknek két fajtájuk van: az elváló és a nem elváló.

a) Az elváló igekötők/előképzők

Nevük is jelzi, hogy ezek bizonyos esetekben leválnak az igéről és a mondat végére kerülnek. Ilyen eset például az igeragozás.

ich fahre ab = elutazok
du fährst ab
er/sie/es fährt ab
wir fahren ab
ihr fahrt ab
sie/Sie fahren ab

Az igekötő akkor is leválik az igéről, ha az 3. alakba (ge- s alakba) kerül. Ilyenkor a ge- előtag az igekötő és az ige közé kerül:

ich habe aufgemacht = én kinyitom
du hast aufgemacht
er/sie/es hat aufgemacht
wir haben aufgemacht
ihr habt aufgemacht
sie/Sie haben aufgemacht

Az igekötő sohasem válik el akkor, ha az ige főnévi igenévként kerül a mondat végére!

ich muss aufräumen = ki kell takarítanom
du musst aufräumen
er/sie/es muss aufräumen
wir müssen aufräumen
ihr müsst aufräumen
sie/Sie müssen aufräumen

Leggyakoribb elváló előképzők:

- ab-
- an-
- auf-
- aus-
- bei-
- ein-
- los-
- nach-
- über-
- um-
- unter-
- vor-
- wieder-
- zu-

b) A nem elváló előképzők

Ez az igekötők másik fajtája. Nevükből kitűnik, hogy soha nem válnak le az igéről, hanem ezzel együtt ragozzuk őket. A nem elváló igekötős igek SOHA nem kapnak ge- előtagot múlt időben!

ich verstehe = értem
du verstehst
er/sie/es versteht
wir vestehen
ihr versteht
sie/Sie verstehen

ich habe beantwortet = megválaszolom
du hast beantwortet
er/sie/es hat beantwortet
wir haben beantwortet
ihr habt beantwortet
sie/Sie haben beantwortet

Leggyakoribb nem elváló előképzők:

- be-
- er-
- miss-
- über-
- ver-
- zer-

2. A visszaható igék

A visszaható igék onnan kapták nevüket, hogy valamilye módon viszautalnak, visszahatnak az alanyra. Ez a mód pedig a “sich” (innen sich-es igéknek is szokták nevezni őket). A szótárban jelölve van, hogy társul-e hozzá “sich”, vagy sem. Ha igen, a szótár általában azt is feltünteti, hogy tárgy vagy részes esetben kell ragoznunk őket. Nézzünk rájuk példákat:

Tárgy esetű ragozás:

ick rühme mich = dicsekszek
du rühmst dich
er/sie/es rühmt sich
wir rühmen uns
ihr rühmt euch
sie/Sie rühmen sich

Részes esetű ragozás:

ich sehe mir an = megnézek
du siehst dir an
er/sie/es sieht sich an
wir sehen uns an
ihr seht euch an
sie/Sie sehen sich an

3. Az igéből képzett melléknév

a) jelen idő

Igéből úgyképezünk melléknevet, hogy az ige végére egy “-d” betűt csatolunk. Az így képzett melléknévnek három jelentése van:

lesen – lesend

> 1. jelentés: olvasó (melléknév)            } melléknévként ragozzuk
> 2. jelentés: zu lesend = olvasandó     } melléknévként ragozzuk
> 3. jelentés: olvasva (módhatározó)     - nem ragozható!

b) múlt idő

A múlt idejű igéből képzett melléknevet melléknévi igenévnek nevezzük. A melléknévi igenév nem más, mint az igék 3. (ge- s) alakja. Úgy lesz belőlük melléknévi igenév, hogy ha nem vesszük figyelembe a segédigéjét, sőt, elhagyjuk.

machen - h. gemacht = csinált
schreiben - h. geschrieben = írt

4. A felszólítás

A felszólítás egyes szám 2. és többes szám 1., 2., 3. személyben történik. A mondat végére felkiáltó jel kerül (!), az igét pedig nagy kezdőbetűvel írjuk. Az egyik legfontosabb szabály, hogy egyes szám 2. személyű felszólításnál SOHA nem írjuk ki az alanyt!

Egyes szám 2. személyben történő felszólítás úgy történik, hogy az ige nem kapja meg az “-st” végződést, hanem anélkül önmagában áll az igető. Néha kapcsolhatunk hozzá egy “-e” betűt is.

FŐNÉVI IGENÉV         E / 2. ALAKJA         FELSZÓLÍTÓ MÓD

laufen                       du läufst                       Läuf(e)!
gehen                       du gehst                      Geh(e)!

Läuf(e)! = Fuss!
Geh! = Menj!

Többes szám 1. és 3. személyben a felszólítás egyáltalán nem igényel nagy tudást, mindössze az igék ezekben a számokban, személyekben történő ragozását kell vennünk, csak az ige megelőzi az itt kiírt alanyt.

Gehen wir! = Menjünk!
Laufen sie! = Fussanak!

Többes szám 2. személyben hasonló a felszólítás, mint egyes szám 2. személyben, viszont az előző két módhoz is kapcsolódik. Az ige többes szám 2. személyű ragozott alakját kell vennünk, de nem írjuk ki az alanyt.

Lauft! = Fussatok
Geht! = Menjetek

Powered by WordPress | Designed by: WordPress Themes | Thanks to best wordpress themes, Find WordPress Themes and Themes Directory